Magyarországi Bolgárok Еgyesülete
történet
Lazar Ivanov teteveni származású kertész kezdeményezésére 1914. július 27-én egy 17 fős szervezőbizottság egyhangúlag elfogadja az Egyesület megalapításának ötletét és aláírásgyűjtést kezdeményez tagtoborzás céljából, hogy augusztus 2-ára, Illés napjára közgyűlést hívhasson össze. Lazar Ivanov mindössze 6 nap alatt 170 embert toboroz, akik összesen 4345 aranykoronát adományoznak.
1914. augusztus 2-ára alakuló gyűlést hívnak össze. A Sztefan Gjokov által javasolt alapszabályt egyhangúlag elfogadják, s megválasztják az első elnökséget, élén Lazar Ivanovval. Dimitar Dimitrov átengedi Lónyay utcai lakását az egyesület céljaira. Lazar Ivanov emlékezetes szavai a tudás és hit felé vezető utat mutatják. „A jövőt nem csupán kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott szemmel kell építeni. A szemet pedig a tudomány nyitja fel.”
1916. május 27-én a gyűlés alapot hoz létre az iskola és a templom megépítésére, mint a műveltség és a szellem pilléréinek megszilárdítására.
A Magyarországi Bolgárok Egyesületét díjak sorával tüntették ki. 1964-ben elnyerte a Cirill és Metód Érdemrend első fokozatát. 2009-ben a Határon Túli Bolgárok Hivatala Ivan Vazov emlékplakettel tüntette ki a szervezetet. Ugyanabban az évben a Magyar Köztársaság miniszterelnöke magas rangú állami kitüntetésben, Kisebbségekért Díjban részesítette az Egyesületet. A díjat Tanev Dimiter, az Egyesület elnöke vette át.
